Részletek egy Szíriából, néhány tizenéves lánytól érkezett levélből

Egyik nap Aleppónak egy olyan lakónegyedébe is behatoltak a felkelők, ahol közülünk, gen3-ak közül többen is laknak. Épp a Facebookon chateltünk egymással. Egyikünk, félelmében ezt írta:

“Úgy látszik, hogy még Isten is ellenünk fordult”;
“Nem, Ő velünk sír”;
“De ezek itt tönkreteszik az életünket”;
“Próbáljuk meg őket is szeretni”;
“De hogyan?”;
“Imádkozzunk, hogy ők is rátaláljanak a szeretetre”.

Végül elfogadtuk a kihívást, hogy azt is szeretjük, aki bánt.

“Gondolom, nem kell mondanom, hogy milyen a helyzet most Szíriában – írja az egyik fiatal –, különösen Aleppóban nagyon nehéz. Már kb. két hete vagyunk áram és gáz nélkül, és mindennap egyre nehezebb a helyzet. Már régóta nem találkoztunk a gen3-akkal, és ez nagyon nehéz. Nem sikerül kapcsolatban lennem a többi gen3-mal a rossz,és hiányzó telefon összeköttetés  miatt. Ezért elmesélem nektek, mit élek most.

Az igazat megvallva nem mindig sikerül megélnem az egység lelkiségét úgy, ahogy szeretném. A körülöttem uralkodó gyűlölet majdnem az én szívembe is behatolt, de nem bírt legyőzni. Odáig jutottam, hogy pesszimistán kezdtem az életre tekinteni. Feltettem magamnak a kérdést: hogyan bírt Chiara a háborúban élni a mozgalom kezdetén? De aztán megválaszoltam magamnak a kérdést: ha neki sikerült, azt jelenti, hogy én is képes leszek rá. Ez lökést ad, hogy menjek előre, lökést, hogy újra kezdjek. Néha azt érzem, hogy meg kell próbálnunk úgy szeretni, ahogy Jézus tenne a helyünkben, Szíriában, ezért igyekszünk szeretni, ahogy tudunk, akkor is, ha csak kis dolgokat tehetünk.
Szeretnék minden gent megkérni, hogy imádkozzon*, mert a ti imáitok nagy erővel töltenek el minket. Remélem, egyiktek sem él meg ilyen sötét helyzeteket, mint mi, és nem látja azt, amit mi látunk. Ne haragudjatok, gyorsan írtam, mielőtt még kikapcsolják az áramot.
Kérjük az Urat, hogy adja meg a békét a szívünkben”.

(*Ebbe az imaláncba már sokan bekapcsolódtak szerte a világon: ez a Time out, rövid megállás minden nap ugyanabban az időben; számunkra ez délben van.)