A Pénteki napot az utolsó reggeli tornával kezdtük, kicsit sajnáltam, hogy nincs több belőle. Aztán következett az előadás, melyet Durst Norbi és Aradi Rita tartott. Az asszertivitásról, az önkifejezésről szólt.  A kecskemétiek előadásában háromféle módját néztük meg az önkifejezésnek, hogy megértsük, hogy miről is van szó. Az előadás végén kérdéseket kaptunk és a szünet után csoportokban megbeszéltük a válaszokat.

A műhelyeken már mindenki a közelgő Színes estére koncentrált. A színjátszó műhely egy beugrós darabot próbált, melyben a tábor jellegzetes pillanatait jelenítették meg. Nekem a legjobban a Dráma műhely tetszett legjobban. Az előző alkalomhoz képest most modern tánc műhely is volt, melyet Héjj Dávid tartott.

Kiscsoportok is készültek a színestére különböző előadásokkal (Pl. ének, bábjáték, elmélkedés). A színes estét a dráma műhely kezdte, egy Beugrós Stop trükk játékkal, ahol a tábor fontos és vicces jeleneteit mutatták be kifigurázva, a közönségnek nagy tetszést aratva. Ezután ismét elővettem énekes „tehetségemet” és előadtam két dalt, melyekbe besegített két legjobb barátom Erdélyi Fanni és Péter Gyula.

Aztán következett a bábjáték, amelyben a kivetítőre a bábok segítségével a tábor fontosabb pillanatait elevenítették meg, mint például az Olimpia, a túra, a számháború. Közben a tábor helyszínére leszakadt a vihar, mindenki kirohant hogy a cuccokat megmentsék az eső elől. Aztán folytatódhatott az este, Ambrus Betti költött át egy dalt a tábor emlékére, amely nagy siker aratott. Aztán következett egy elmélkedés melyet Marton Renáta és Erdélyi Fanni tartott, és egy rögtönzött Zöld Gomb koncerten is részt vehettünk.

Színes este után egy órás táncház következett. Azután tábor zárásaként a mikrofon lábra kélt és emberről-emberre vándorolt, amellyel mindenki megoszthatta a benyomásait a táborról, hogy érezte magát, mit kapott a tábortól stb. Jó volt látni hogy az új emberek akik először jöttek a táborba nagyon pozitív emlékekkel fognak hazamenni.

Másnap mindenki könnyes búcsút vett egymástól,de tudtuk, hogy a szeretetet nem lehet egy búcsúval leküzdeni. A köztünk lévő szeretet összeköt minket.

Zárásként megemlíteném a szerintem legfontosabb programokat. Az előadások, hiszen ezek által jobbat meg tudtuk érteni a körülöttünk lévő világ problémáit és közösen tudtunk rá megoldásokat találni. A számháborúk, és a műhelyek. A kiscsoportos beszélgetések ahol a fiatalok közelebb kerültek egymáshoz. A bajnokságok és a sportok, ahol felismerhették a FAIR PLAY igazi jelentését. Táncház, ahol a fiatalok megtapasztalhatták a siker erejét, hiszen nem elég ha tudod a tánclépéseket,azokat jól is kell táncolni. 😀

Kár hogy ez a hét ilyen gyorsan elrepült a fejünk felett. Remélem jövőre ismét találkozunk és jövőre is írhatok nektek. Nagyon köszönöm a sok szeretetet a táborlakóktól és az új barátságokat. A felnőtteknek az odaadó szeretetet köszönöm.

Szép Nyarat és Tartalmas évet kívánok mindenkinek.

Jövőre találkozzunk!

Böjthe Máté